Szárnyas Vadkan

Az idő, csípős és hideg volt. Alul öltözöttnek nevezhettem magamat. Csak egy vékony rövid mintás ruhában ácsorogtam a vadkan előtt. Annyi eszem azért volt, hogy egy csizmát felvettem bár ez sem volt túl hosszú. Az időjárás jeges volt, pedig még csak most kezdődött az ősz, hiszen szeptember eleje volt. Celestynára vártam, az egyetlen lány, aki kiskorú még is közel engedtem magamhoz. Habár a titkomat ő sem tudja. Jobb is, hiszen nem akarom belekeverni őt is ebbe az egészbe. Idén végzek az iskolával és felgöngyölöm az ügyet, mi is van köztem és az üknagyanyám között… Közben Celestyna felbukkant és megölelt. Hűvös nyugodtsággal meredtem rá majd megengedtem magamnak egy apró mosolyt.
– Szia – mondtam mosolyogva majd viszonoztam az ölelését. – Na ki vele mi az a nagy baj ami miatt képesek voltunk ilyen hidegben kijönni ide – mondjam majd körbepillantottam és egy apró tűzgömböt idéztem meg amitől késsé felmelegedtem.
Közelebb nyújtottam Cel-nek hadd melegedjen ő is kicsit. Majd végül visszahúztam és elmorzsoltam. Lassan kecses léptekkel indultam meg a Vadkan felé mellettem Celestynával. Így legalább nem néznek rá rossz szemmel. Ismertek már a helyen, mint a rossz pénzt. Hiába voltam Hollóhátas, tudtam éppen úgy Mardekáros, Hugrabuggos vagy akár Griffendélesként is viselkedni. Vérmániás sem voltam bár nem szerettem azokat a félvéreket és mugli születésűeket, akik azt hitték, azért mert nem teljesen varázslóvérűek sajnálni kell őket. Ezt utáltam bennük semmi mást. Beültünk az egyik sarokban a bőr kanapéra, ami körbeölelte a kerek asztalt, majd egy doboz vaníliás cigarettát halásztam elő a táskámból és rágyújtottam. Cel meglepetten pillantott rám. Mosolyognom kellett rajta.
- Már egy ideje dohányzom, bár főként kuriózum dohányokat szívok – mondtam majd felé nyújtottam az ízesített cigarettát. – Na, ki vele szöszi mi az ábra, mi az amiért meg kell fagynunk – nevettem majd intettem a csaposnak, hogy hozzon két szokásos melegítő forralt bort amit ha betérek ilyen időben mindig megiszom.

Türelmesen hallgatom Celestyna történetét és élete abszurd momentumait. Közben kihozzák a forralt bort és elnyomom a cigarettát a hamutálban.
- Malfoyék jó arcok. Apámék sokat spanolnak velük – használok, némi szleng kifejezést majd úgy döntök, nem ez a legalkalmasabb pillanat erre ezért inkább vissza veszek. – Igazából Abraxot ismerem kedves ember, bár néha nehéz kiigazodni rajta, bár személyes tapasztalatom inkább az unoka testvérével van – húzom el a számat és megrázom a fejemet, hogy kiverjem életem legnagyobb csalódásának maradványait fejemből.
Elkezdek matatni a táskámban, majd előhalászok egy doboz mangós cigarettát, általában két-három doboz van nálam, minden alkalomra egy. Meggyújtom, majd mélyen beszívom, a füstöt majd kifújom és megszólalok.
- Szóval férjhez mész, mert anyádék azt mondták. Kicsim, ez ilyen tudod milyen világban élünk – fintorodok el. Bár apámék sosem akartak, vagy kértek tőlem ilyet.
Bizonyára boldogok lennének, ha megházasodnék, de én valószínűleg aurórnak megyek, és egy csatában halok majd meg, vagy fene se tudja.
- És hogy tudok bármiben segíteni? – kérdezem zavartan közben arcát fürkészem. Elkeseredettség, csalódottság és megbántottság tükröződik, rajta amiket szinte alig láttam még tőle. Tényleg ki van akadva, ami nála azért ritka. – Egy pillanat – mondom, majd felállok és elsietek a bárpulthoz.
- Ted azonnal kérek két absinthot – mondom a férfinak, aki furcsán mered rám, hogy egy mugli alkoholt kérek, és hogy egyáltalán ismerem, de végül felém nyújtja a két poharat.
Ezért már biztos, hogy lecsuknak, hogy leitatok egy kiskorút, de most ez a legkevesebb. Visszasietek, majd betolom elé a poharat, amiben a sötét folyadékot furcsán méregeti.
- Nem nézni, lehúzni – adom ki az utasítást majd miután kezébe vette a poharat koccintunk és húzóra megisszuk a magas alkohol tartalmú italt. – Na, most már beszélhetünk is. – nevetek majd felveszem a hamutálról a cigit és beleszívok, majd újra rá figyelek.

Hallgatom, ahogy a lány fecseg, közben néha bólintok vagy a forralt borába kortyolok. Meglepődtem, hogy kijelentette lefeküdt Derrickel. Azért még is csak kiskorú, vagyis én meg se szólalok a vén szűzies vélalány. Ez se jobb, úgyhogy inkább csendben maradok. Felnevetek, mikor elmeséli mit csinált veleé és titkon örülök is neki, hogy végre kapott egy nagy pofont az egója, hiszen a bárkit megkapatok és meg is kapok mentalitása kiábrándító…
- Semmi lényeges – terelem a kényes kérdést, bár nem tudom, miért érzem még ennyi év után is kényesnek. – Szóval ha Malfoy feleség vagy akkor olyan mintha az istenhez mennél hozzá? Ugyan kérem ez hülyeség – magyarázom, bár tudom, hogy Celestyna is éppen ugyanezen a véleményen van.
Aztán beszél arról, hogy mi van akkor, ha nem lesz gyerekük és elveszíti mindenét. Ezt az egyet sosem értettem, miért számít mindig csak a vagyon, a vagyon, és a vagyon. Én egész jól meglennék nélküle… Lehet, hiányozna az, amit addig megtehettem, de hozzá lehetne szokni. Sok mindenkinek sikerült, nem önszántából, nekik mért nem sikerülne.
- Malfoy biztos nem defektes, megfektetett pá boszorkát, és volt, akit fel is csinált csak elvetette a csaj, szóval ne parázz így nem veszted el a vagyonod. Bár egyszerűbb lenne, ha hozzánk házasodnál be. Az unokatesóm jó arc, ha minden igaz utolsó évét velünk fogja tölteni a Roxfortban, mivel átiratkozik a Dumstrangból, mert ide költözik a családja – ecsetelem a tényeket közben eszembe jut Nate arca, aki még mindig a leggonoszabb és legjobb fel unokaöcs a világon.
Kedveltem a srácot hol ilyen, hol olyan tudott lenni… Remélem, valamelyik normális házba kerül.. A Griffendélben vagy a Mardekárban tudnám elképzelni a srácot, bár a két ház ellentéte egymásnak Nate egyesíti mindkettőt. Igazából Griffdekárosnak kéne lennie, hogy tökéletesen el tudjon helyezkedni az iskolában.
- Absinth – mondtam kurtán majd elnevettem magam, ahogy kicsit fulladozik. Aztán tovább beszélt és a pia gyorsan hozta a kívánt hatást feloldódott, és megeredt a nyelve, nem volt kimért sem távolságtartó, csak egy kis tini lány, aki kétségbe van esve. Néha jó volt ilyen természetesnek is látni…
- Ha gondolod, majd bemutatlak Nate-nek – mondtam mosolyogva, majd előhalásztam egy újabb szálat a vaníliás cigarettából és meggyújtottam.