Staphanie Gold

Hozzászólások száma : 2 Join date : 2011. Sep. 18.

Stephania Trisha Gold

Staphanie Gold Dianna-Agron-GQ-photoshoot-dianna-agron-16382819-100-100

Staphanie Gold Dianna-dianna-agron-24779476-100-100

Staphanie Gold Dianna-Agron-3-dianna-agron-24870619-100-100

Név: Stephania Trisha Gold
Becenév: Stef, Stefy, Fifi, Trish,
Kor: 17 éves (1933.május 20.)
Születési dátum és hely: Anglia
Származás:Aranyvér
Iskolai házad: Mardekár
Évfolyamod: 7. évfolyam
Pálcád: 15 hüvelyk, eper, hypogriff toll
Foglalkozásod: diák

Édesanyja:Amanda Gold/37 éves/Él/Anyukám az az ember az életemben aki mindig a helyes útra terelt, de kár, hogy én nem ott kötöttem ki, ahol ő szerette volna. Nagyon szeret, de én soha nem fejezem ki azt amit érzek. Mindig ellenkezek és szeretem azt csinálni amit én akarok.
Édesapa:Carl Gold/40 éves/Él/Apu eléggé elfoglalt ember,így ő nem sokat volt velem. Mindig lekötötte a munka és a varázslás. Amennyi idő tud velem van de ez nem elég. Az életemből lehet, hogy pont ő hiányzik a legjobban és szeretném ha ez máshogy lenne.
Egyéb hozzátartozó(k):Sam Every/18 éves/Él/A legjobb barátom, ős az a srác akivel napi szinten találkozok és nagyon jó fej. Egyszerűen imádom, mindig mindent együtt csinálunk és elválaszthatatlanok vagyunk. Ja, és nem utolsó sorban a barátságon kívül több is van köztünk.

A családom ősei is a Roxfort falai között tanulták meg a varázslatot használni. A nagyszüleimnél kezdődött el ez a hagyomány. A nagypapám és a nagymamám is Mardekárosok voltak és ott ismerkedtek meg. Nálunk a családban az a családi kötelesség van, hogy nem mehetsz hozzá muglihoz és fordítva. Ha megteszed a család kitagad és soha többet nem használhatod a Gold nevet. Igen, ez elég szomorú de így van.
Tehát mikor megszületett az apukám őt is varászlónak kezdték nevelni. Egy pár évre rá anyukám is megszületett és akkor a nagyszüleim elhatározták, hogy őket összefogják házasítani. Szegény csecsemők még azt sem tudták mi a szerelem de már megvolt a leendő férj és feleség. Végül is ez nem is jött ki olyan rosszul, hisz ahogy teltek az évek anyuék egymása szerettek és szerelemből házasodtak össze aminek a nagyszüleim nagyon örültek.
Aztán megszülettem én és a Teszlek Süveg, mily meglepő, engem is a Mardekárba osztott be.

Van egy nagyon rossz szokásom amiről a szüleim nem tudtak leszoktatni, hihetetlenül hisztis vagyok. Ha kell ha nem elkezdem a hülyeségeimet és nem hagyom abba amíg nekem nem adnak igazat. Viszont ezzel szemben nagyon gyorsan tanulok, olyan bomba agyam van, hogy amit elmondanak nekem azt azonnal meg is jegyzem.
Elég goromba és ravasz vagyok. Elég jól kihasználom az embereket. Mivel nem kis varázserővel bírok szoktam szívatni a népet, amit én nagyon élvezek. Nagyon gyorsan fel tudnak húzni, de van aki ilyen gyorsan le is tud nyugtatni.
Van pár ember akinek nagyon más vagyok, mit amilyen valójában, Vannak akikkel úgy viselkedek mint egy kis angyal mert őket szeretem és nem akarok konfliktust velük. Soha nem alázom meg magamat, nem nyalok be olyan dolgokért amik nagyon kellenek inkább megszerzem a saját módszereimmel.

Szőke, hosszú haj, barna szemek és vékony testalkat ez vagyok én. Van egy tetoválás a nyakamon egy csillag jel. Nem jelképez semmit csak annyira tetszett, hogy megcsináltattam.
A bal vállamon van egy kígyó ami a Mardekért jellemzi, a családi "hagyományt".
Általában laza az öltözetem és imádom a divatos cuccokat. Ha kell kiöltözök és szeretek is. A magassarkút sem utasítom vissza, de inkább a kényelmse ruhákra utazok.

Angliában születtem egy meleg nyári napon. Mindenki azt hiszi, hogy milyen könnyű is nekem varázsló leszármazottakkal. A szüleim szülei is varázslók és boszorkányok, így nekem is örökölnöm kellett ezt a tudást. Nekem nem is volt vele bajom.
5 évesen komoly változáson ment át a családom, ugyanis elköltöztünk egy mások városba ahol megtudtam, hogy mit teveznek nekem a szüleim. Akkor még nem fogtam fel nem érdekelt, hogy milyen iskolába akarnak járatni nagyobb koromban.
Engem is megviselt a költözés, de nagyon sok barátot szereztem magamnak. Ott volt köztük Sam is. Az én legjobb barátom. 10 éves voltam amikor megismertem őt. Akkor még csak egy nagyon egyszerű barátság volt, ami egyre komolyabb lett. Persze nem véletletül ismertem meg. Ez kiderült később. Az ő családja is varázsló család, így gondoltam, hogy a szüleink már nagyon rég óta tervezgették ezt a találkát. Nem tudtam rájuk haragudni. Ezt a tervet akkor mondták el nekem amikor betöltöttem a 15 évemet. Akkor már mondhattam, hogy szerelemes voltam Sambe. Nem tudtam mit érez irántam, de nagyon reméltem, hogy ugyanazt érzi amit én. Továbbra is együtt maradtunk és úgy viselkedtünk mintha csak barátok lennénk, de nem csak barátok voltunk. A nagy igazság az volt, hogy ezt mind a ketten tudtuk, de nem akartuk bevallani egymásnak. A 16 születésnapomon azonban odajött hozzám és elkezdünk komolyan beszélgetni mint két felnőtt ember. Pedig még csak gyerekek voltunk ahhoz, hogy felfogjuk, tényleg nagyon szeretjük egymást. Azon a bulin a bartáságunk átalakult kapcsolattá és azóta is együtt vagyunk. Együtt járunk suliba. Még mindig Annyira szeretem mint régen.
Mivel a szüleink mindenképpen a varászló életet szánták nekünk beirattak a Roxfortbq. Ott kezdtük el komolyabban tanulni a varázslást. Még mindig abban az iskolában tanulunk és egyenlőre nagyon jó dolgunk van.

Itt bármit megoszthattok karakteretekről, amit máshová nem tudtatok besorolni.
*különleges képesség: Nagyon jó ember ismerő, és nagyon jól tudja maniulálni az emereket.
*amit mindig magammal hordok: Egy kígyókarkötő.

Az idő nem volt vészes, de a tömeg igen. Olyannak éreztem magam néha mintha egy akváriumba lennék bezárva egy csomó hallal. Na jó nem ez a legjobb példa rá, de nem tudok jobbat, most csak ennyit tellik tőlem. Nem mintha arról lennék híres, hogy jó a gondolkodásom.
Belegondoltam, hogy milyen is lenne az életem a hisztis mostoha anyám nélkül. A képzeletemben egy tökéletes világban élek, ahol apám csak velem van elfoglalva és nekem veszi meg a legújabb ruhákat és nem a feleségének. Mostanában teljesen elhanyagol. Mindig egyedül kell vásárolni járni, és nincs ott velem senki aki lefikázná ami nekem tetszik. A barátnőimnek jó a stílusa és nem hallom tőlük, hogy ez annyira átlátszó, meg túl kivágott. Szeretek apával vásárolni, most amikor elvesztettem ezt a dolgot észrevettem, hogy milyen jó is volt.
Erre szoktak mondani valamit, de most nem tudom, hogy mit is.
Visszazökkentem a jégre és újra a tonhalas dobozban voltam, de most egyel többen lettünk. Egy srác közelített felém. Először csak néztem, hogy miért közelít. Gondolom, hogy meg akar ismerni, de ki nem. De aztán minnél közelebb jött annál jobban láttam. Sebastian, elég nagy híre van a suliban. Sok kis nyomi fél tőle, meg eléggé szenyó is tud lenni. Bár a srác egész helyes volt de csak ennyi volt.
Elhatároztam, hogy nem leszek bunkó, mint általában, most élvezem az életet és nem gondolok semmire. Még ő sem ronthatja el a napomat, mármint a délutánomat.
- Szia! - mosolyogtam rá.
Szépségem? Ez fura volt pont az ő szájából hallani.
- Gondoltam kijövök egyet korizni a régi emlékek felidézésére. De te? Nem is tudtam, hogy tudsz korizni. - azt, hogy tud az egy kicsit túlzás, de nem olyan rossz. Legalább nem esik el minden mozdulatnál, ahogy itt a legtöbb ember.
Egy lassú zenét raktak be, ami persze tök rossz. Az emberek még ennél is lasabban kezdtek mozogni akkor. Nem az erősségem a várakozás, és a türelem. Azt kivárni, hogy mire vége egy 5 perces szémnalk körbe mentem egyszer a pályán nekem nem megy. Utálom ha valaki totyog előttem.
Egy gyerek viharzott el közöttem és Sebastian között. Kicsit meginogtam és majdem elvesztettem az egyensúlyomat és a jég hideg, csúszós felületén lyukadtam ki. De ez nem történt meg, hála valaminek. Nem tudom miben sikerült megkapaszkodnom, de megúsztam az esését, így piszkos sem lettem.

http://teenage-dream.hungarianforum.net (Evelyn- Sebastian a jégkoripályán)

Hozzászólások száma : 2 Join date : 2011. Sep. 18.

KÉSZ VAN!!!! Very Happy

Tárgy: Re: Staphanie Gold Szomb. Okt. 08, 2011 4:09 pm

Elvben nem fogadhatnálak el de most megteszem, mivel admin társaim jelenleg elteleportáltak valamerre...

Elfogadom, és ne haragudj, hogy ilyen soká jelentkeztünk!

Jó Játékot!